Fejezet 48
1 A Kóráh fiainak zsoltáréneke. (48:2) Nagy az Úr és igen dicséretes a mi Istenünknek városában, az õ szentséges hegyén.
2 (48:3) Szépen emelkedik az egész föld öröme, a Sion hegye, a szélsõ észak felé, a nagy királynak városa.
3 (48:4) Isten van az õ palotáiban, ismeretes ott, mint menedék.
4 (48:5) Mert ímé, a királyok összegyûltek, de tovatüntek együttesen.
5 (48:6) Meglátták õk, legott elcsodálkoztak; megijedtek, elriadtak.
6 (48:7) Rémület fogta el ott õket, fájdalom, a milyen a szülõasszonyé;
7 (48:8) A keleti széllel összezúzod Tarsis hajóit.
8 (48:9) A miként hallottuk, akként láttuk a Seregek Urának városában, a mi Istenünk városában; örökre megerõsítette azt az Isten! Szela.
9 (48:10) A te kegyelmedrõl elmélkedünk oh Isten a te templomodnak belsejében.
10 (48:11) A milyen a neved oh Isten, olyan a te dicséreted a föld határáig; igazsággal teljes a te jobbod.
11 (48:12) Örül Sion hegye, ujjonganak Júda leányai a te ítéletedért.
12 (48:13) Vegyétek körül a Siont, kerüljétek meg azt, számláljátok meg tornyait.
13 (48:14) Jól nézzétek meg sánczait, járjátok be palotáit, hogy elmondhassátok a jövendõ nemzedéknek:
14 (48:15) Bizony ez az Isten a mi Istenünk mindörökké, õ vezet minket mindhalálig!