Fejezet 20
1 Erre kivonultak az Izráel minden fiai és összegyülekezett a nép, mint egy ember, Dántól fogva Bersebáig és a Gileád földéig, az Úrhoz Mispába.
2 És megjelentek az egész népnek fõfõ emberei, az Izráelnek minden nemzetségei az Isten népének gyülekezetében, négyszázezer gyalogos, fegyverfogható férfiú.
3 De meghallották a Benjámin fiai is, hogy felmentek az Izráel fiai Mispába. Az Izráel fiai pedig mondának: Mondjátok meg, hogy mint történt ez a gonoszság?
4 És felele a Lévita, a megöletett asszonynak férje, és monda: Gibeába, mely Benjáminé, mentem én és az én ágyasom, hogy ott megháljak.
5 És ellenem támadtak Gibeának férfiai, és körülvették miattam a házat éjjel, engem akartak megölni, de az én ágyasomat nyomrogatták meg annyira, hogy meghalt.
6 Ekkor fogtam ágyasomat, és szétvagdaltam õt, és szétküldöztem az Izráel örökségének minden tartományaiba, mert útálatosságot és aljasságot követtek el Izráelben.
7 Ímé mindnyájan, kik itt vagytok Izráel fiai, szóljatok errõl és tanácskozzatok felõle.
8 Ekkor felállott az egész nép, mint egy ember, mondván: Senki közülünk sátorába ne menjen, és senki házához ne térjen,
9 Mert most Gibea ellen ezt cselekedéndjük: sorsot vetünk rá.
10 És választunk tíz férfiút száz közül, és százat ezer közül, és ezeret tízezer közül, Izráelnek minden nemzetségébõl, hogy hordjanak élelmet a népnek, hogy ez elmenvén, cselekedjék Benjámin Gibeájával annak minden gonoszsága szerint, melyet elkövetett Izráelben.
11 És összegyülekezett Izráel minden férfia a város ellen, mint egy ember, egyesülten.
12 És követeket küldöttek az Izráel nemzetségei Benjámin minden törzseihez, mondván: Micsoda aljasság az, a mi ti közöttetek történt?
13 Most ti adjátok ki azokat a férfiakat, a Béliál fiait, a kik Gibeában vannak, hogy megöljük õket, és kitisztítsuk a gonoszt Izráelbõl. De a Benjámin fiai nem akartak hallgatni testvéreiknek, az Izráel fiainak szavára,
14 Hanem egybegyûltek a Benjámin fiai a városokból Gibeába, hogy kimenjenek harczolni az Izráel fiaival.
15 És azon a napon a Benjámin fiai, a kik a városokból jöttek fel, huszonhatezer fegyverfogható férfiút számlálának, Gibea lakóin kivül, kik szám szerint hétszázan voltak, mind válogatott férfiú.
16 Ebbõl az egész népbõl volt hétszáz válogatott férfiú, a kik suták voltak. Ezek mindnyájan a parittyával hajszálnyira biztosan találtak és nem hibázták el.
17Az Izráel fiai pedig szám szerint, a Benjámin fiain kivül, négyszázezeren voltak, fegyverfogható emberek, és mind hadakozó férfiak.
18Ekkor felkeltek, és felmentek Béthelbe, és megkérdék az Istent, és mondának az Izráel fiai: Ki menjen fel elõször közülünk a Benjámin fiai ellen hadakozni? És monda az Úr: Júda elõször.
19Felkeltek azért az Izráel fiai reggel, és táborba szállottak Gibea elõtt.
20És kimentek Izráel emberei harczolni Benjámin ellen, és csatarendbe állottak fel ellenök az Izráel emberei Gibeánál.
21És kivonultak a Benjámin fiai is Gibeából, és levertek az Izráel fiai közül az nap huszonkétezeret a földre.
22De a nép, Izráel férfiai, megbátoríták magukat, és újra csatarendbe állottak ugyanazon a helyen, a melyen elõtte való nap sorakoztak.
23És felmenének az Izráel fiai, és ott sírtak, az Úr elõtt egész estig, és megkérdezték az Urat, mondván: Vajjon elmenjek-é még harczolni az én atyámfiának, Benjáminnak fiai ellen? Az Úr pedig monda: Menjetek fel ellene!
24És mikor az Izráel fiai másnap a Benjámin fiai ellen felvonultak,
25Kijött elébük Benjámin Gibeából másnap, és levert az Izráel fiai közül még tizennyolczezer embert a földre, kik mindannyian fegyverfoghatók valának.
26Ekkor felment Izráel minden fia és az egész nép, és elmenvén Béthelbe, sírtak, és ott maradtak az Úr elõtt és bõjtöltek aznap egész estvéig, és égõáldozattal és hálaadó áldozattal áldoztak az Úr elõtt.
27És megkérdezék az Izráel fiai az Urat, - mert ott volt abban az idõben az Isten frigyládája.
28És Fineás, az Áron fiának Eleázárnak fia szolgált körülötte abban az idõben - mondván: Vajjon még egyszer felmenjek-é harczolni az én atyámfiának Benjáminnak fiaival, vagy pedig abbanhagyjam? És monda az Úr: Menj, mert holnap kezedbe adom õket.
29És leseket vetett Izráel Gibea ellen köröskörül.
30És felvonultak az Izráel fiai a Benjámin fiai ellen harmadnapon, és felállottak Gibea ellen úgy, mint annakelõtte.
31Ekkor kijöttek a Benjámin fiai a nép ellen, elszakasztatának a várostól, és elkezdették a népet verni, és ölni, mint annakelõtte, a mezõn, a két úton, melynek egyike Béthelbe, másika Gibea felé vezet, és már megöltek mintegy harmincz férfiút Izráelbõl.
32És mondának a Benjámin fiai: Megverettetnek ezek elõttünk megint, mint elõször. Az Izráel fiai pedig mondának: Fussunk el és szakasszuk el õket a várostól, ki az országútra.
33És az Izráel minden fia elhagyta helyét és Baál-Thámárnál állott fel. Izráel lesei pedig elõtörtek rejtekhelyeikbõl Maareh-Gabából.
34Ekkor az egész Izráelbõl tízezer válogatott férfiú tört Gibea ellen, és néki búsulának a harcznak, és amazok észre sem vették, hogy veszedelemben forognak.
35Így verte le az Úr Izráel elõtt Benjámint, és elpusztítottak az Izráel fiai azon a napon a Benjámin fiai közül huszonötezerszáz férfiút, kik mind fegyverfoghatók voltak.
36Benjámin fiai tehát látták, hogy megveretnek, mivel Izráel férfiai csak azért adtak helyet Benjáminnak, mert õk a lesekben bíztak, a melyeket Gibeánál helyeztek el.
37És a les elõsietett és elõtört Gibea ellen, és a les bevonult, és leölte az egész várost fegyvernek élivel.
38És abban egyeztek meg Izráel férfiai a les-csapatokkal, hogy erõs füstfelleget bocsátanak fel a városból.
39Mikor aztán az Izráel férfiai visszafordultak a harcz közben, és Benjámin megkezdte az öldöklést és leölt mintegy harmincz férfiút Izráelbõl, és azt gondolta magában: Bizony megverettetnek elõttünk, mint az elsõ ütközetben:
40Épen akkor kezdett a felhõ felemelkedni a városból, mint egy füstoszlop. És mikor aztán Benjámin hátratekintett, látta, hogy íme a város lángja már feléri az eget.
41És az Izráel fiai megfordultak, és megijedének a Benjámin fiai, a kik most látták csak, hogy rajtok a veszedelem.
42És elfutottak az Izráel férfiai elõl a pusztába vivõ útra; de a harcz ott is utólérte õket, és az út közepén ölték le a városból jövõket.
43Körülvették Benjámint, üldözték õt, letiporták a pihenõ helyen, egészen a Gibea elõtt keletre esõ vidékig.
44És elesett Benjámin közül tizennyolcezer ember, mindnyájan vitéz férfiak.
45Ekkor megfordultak, és a pusztába menekültek, a Rimmon sziklájához; de az útakon még megöltek közülök ötezer embert, és azután egész Gideomig mentek utánok, és megöltek közülök kétezer embert.
46Azok tehát, akik elestek Benjámin közül, összesen huszonötezeren voltak, kik mindannyian fegyvert fogtak azon a napon, és mindnyájan vitéz férfiak voltak.
47De hatszáz férfiú megfordult, és elmenekült a pusztába a Rimmon kõsziklájára, és ott is maradt a Rimmon szikláján négy hónapig.
48Az Izráel férfiai pedig visszatértek a Benjámin fiaira, és megölték õket fegyvernek élével a városokban az emberektõl a barmokig, és a mi csak található volt; az összes városokat pedig, miket találtak, tûzzel égették meg.